Cserépfalutól Lillafüredig

Lillafüreden jártunk. Mezőkövesd irányában hagytuk el az M3-as autópályát, hogy minél több élményben lehessen részünk.

Cserépfalu

Cserépfalu Egertől 22 km távolságban, a Hór-patak völgyében található. A faluból szűk (és nem egyirányú) utakon keresztül lehet eljutni autóval egy jól járható, közepesen meredek ösvényig, ami a „Kisamerika” barlanglakásokhoz és a felette elhelyezkedő Millenniumi Kilátóhoz vezet.

„Kisamerika” barlanglakások

"Kisamerika" barlanglakások (Cserépfalu)

Cserépfalu népi építészetének egyik jellegzetessége a barlanglakások voltak. A Berezd hegy könnyen faragható riolittufából épül fel, amely alkalmas volt a házak kialakítására. A település legszegényebb lakóinak a Berezdalja elhagyatott kőbányáinak meredek falai lehetőséget biztosítottak a barlanglakások kiépítésére. A kivájt köveket eladták. A „Kisamerika” elnevezést valószínűleg a reformátusoktól kapták, és arra utalhat, hogy míg a világválság idején a tehetősebb lakosok Amerikába vándoroltak, a szegények maradtak ezekben a barlanglakásokban.

Senki sem tudja pontosan, hogy kik voltak a barlanglakások első lakói, de feljegyzések szerint az utolsó lakó 1969-ben költözött ki. Azóta pusztulásra vannak ítélve, ott jártunkkor is elhanyagolt környezet fogadott bennünket.

Millenniumi Kilátó

Millenniumi Kilátó (Cserépfalu)

A Millenniumi Kilátót a Kossuth-díjas építész Csete György tervezte, kisebb nyílásai, állítólag a Göncölszekér csillagképét formázzák, ami nekem nem tűnt fel. A kaptárkövekre emlékeztető kilátó dácittufa tömbökből épült, amibe régi, faragott köveket illesztettek, ezzel állítva emléket az egykori cserépi kőfaragóknak. Fentről szép kilátás nyílik a falura és a környező dombokra, hegyekre.

Millenniumi Kilátó (Cserépfalu)

Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpont

A hór-völgyi látogatóközpont, a Suba-lyuk Múzeum hétfőnként zárva van, így nem tudtuk megtekinteni a bükkaljai kőkultúra geológiai értékeit, valamint a kultúrtörténeti vonatkozásokat bemutató tárlatokat.

Noszvaj

Egertől 10 km-re található, a Bükki Nemzeti Park déli határán, a 667 m magas Várhegy lábánál, a Kánya-patak völgyében.

Barlanglakások

Gyalogos bejárata a falu központjából megközelíthető, a Honvéd utca végében van. Mi az autót a temetőnél hagytuk, onnan pár perces sétával jutottunk el a barlanglakások felső bejáratáig. A felnőtt belépőjegy 800, a gyermek (6-18 év) 500 forint, csak készpénzes fizetés lehetséges. A festői szépségű épület együttes jelenleg elsősorban szobrászati és természetművészeti alkotótelepként működik és szerzői jog által védett műalkotás. Ezáltal a helyről készült fotók csak privát célokra használhatóak, nyilvánosságra hozataluk tilos. Ezt az információt csak a honlapjukon tüntették fel, nekünk senki sem beszélt erről a helyszínen. Az első barlanglakások lyukszerű bemélyedések voltak a földben, innen kapta a terület a Pocem (pod zemou szlovákul föld alatti terület) elnevezést. A későbbi barlanglakások már az utca szintjében készültek el, és általában szoba-konyha beosztásúak voltak. Gyakran faragtak gádoros tornácot a házak elé, vagy előtetőt készítettek hozzájuk. Pince nem tartozott minden barlanglakáshoz. Az utolsó lakói 1999-ben költöztek ki.

Galassy-kripta

A tufába vájt, mostanra vadregényes Galassy-kripta a Noszvajt és Szomolyát összekötő út szélén található, egy hotellel szemben. Nincs kitáblázva, vagy jelölve a helyszínen, de kis keresgélés után rátaláltunk. A Galassy család számára épült valamikor az 1900-as években késő eklektikus stílusban.

Galassy-kripta (Noszvaj)

Szomolya

Szomolya Noszvajtól 6 km távolságban helyezkedik el.

Kaptárkövek Tanösvény

Kaptárkövek Tanösvény (Szomolya)

A Szomolyai Kaptárkövek Tanösvényt Szomolya központjából egy murvás földúton lehet autóval megközelíteni. A tanösvény az 1960-ban védetté nyilvánított Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. A kaptárkövek olyan sziklavonulatok, amelybe egykoron fülkéket faragtak. A fülkék rendeltetéséről, koráról, készítőinek kilétéről számos legenda, feltételezés született. A tanösvény a Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el és nyolc nagyobb, riolittufa vonulatot mutat be, mely Magyarország legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő-csoportja. A tanösvény kiépített, azonban fém lépcsőivel, szédítő lejtőivel nem a legkönnyebben járható terep. A bejáratánál figyelmeztető tábla van elhelyezve darázs veszély miatt. Ajánlott túra öltözetben menni.

Lillafüred

A lillafüredi vízesés

Utunk végcélja, Lillafüred, a Bükk keleti szélén, Miskolctól 15 km-re, a Garadna és a Szinva völgyének találkozásánál fekszik, a Hámori-tó partján. Késő délután érkeztünk a szállásunkra, de még maradt erőnk tenni egy sétát a környéken. A Palotaszálló neoreneszánsz stílusban épült, Lux Kálmán tervei alapján. A szálloda építésekor terelték el a Szinva-patakot, így hozták létra Magyarország legmagasabb (20 m) vízesését. Most sok víz zúdult, nagy robajjal alá, nagyon hangulatos volt. A Palotaszálló függőkertjében megálltunk még József Attila egész alakos szobránál, Lillafüreden írta 1933-ban Óda c. versét. A szobor József Attila születésének 100. évfordulójára készült, avatására 2005. április 10-én került sor. A költő mellett az Ódának a töredezett sorai olvashatóak. Herman Ottó természettudós szobra is a függőkertben található. Mindkét szobor Varga Éva Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.

Palotaszálló (Lillafüred)

József Attila szobor (Lillafüred)

Herman Ottó szobor (Lillafüred)