31. Művészetek Völgye - Kedd (július 26.)

Szeles, de nagyon kellemes, hűvös időre ébredtünk. Délelőtt sétáltunk egyet a hangulatos Malom-tó partján, mely a Tapolca-patak duzzasztásával jött létre. Az egykori malom - stílusjegyei alapján - a 13-14. században épülhetett. A tóparti házak telkei régen leértek egészen a vízpartig, de mára egy szépen kiépített parkrendszernek adták át a helyüket. A tó közelében található Templom-domb tovább bővelkedik látnivalókban. A török időkben megsérült plébániatemplomot az 1700-as évek közepén építették át barokk stílusban. A római kori alapfalon áll Marton László szobrászművész alkotása, Múltunk címmel. Szintén Marton László munkásságához fűződik a bronzból készült Négy évszak szoborcsoport, ami a tó Fő tér felőli bejáratánál található. Érdemes még tudni Tapolcáról, hogy a város alatt húzódik az ország 4. legnagyobb barlangrendszere. A méltán híres Tapolcai-Tavasbarlang Látogatóközpontba idő hiányában most nem tértünk be, de korábban én már csónakáztam ott.

 

Malom-tó, Tapolca

Marton László: Négy évszak

A délutánt Kapolcson kezdtük. Megnéztük az előző évekhez képest sokkal szerényebb kirakodóvásárt, majd Csigabuszra szálltunk Taliándörögd irányába. A sofőrök idén is kitettek magukért, állítom, hogy fogadást kötöttek, ki teszi meg leggyorsabban a Kapolcs-Taliándörögd távot. Taliándörögdön a Világzenei Udvarban Tárkány-Kovács Bálint 2008-ban alapult zenekarának, a Tárkány Műveknek a koncertjébe csöppentünk bele. A tradicionális népzenei alapokra épülő gazdag és eredeti hangzásvilág hamar kiszakított bennünket a hétköznapokból. Utánuk egy 2018-ban alakult eredetileg öttagú női a cappella együttes lépett fel, a Napfonat. Műsorukban saját szövegeik mellett versfeldolgozások is elhangzottak, valamint magyar és más nemzetek népdalai. Ugyan a Mint a zápor c. daluk, amit egy televíziós műsorban ismertem meg, nem képezte most előadásuk részét, nem szenvedtem hiányt élményileg. Már ennyivel is meg lettem volna elégedve, de még csak ezután jött a nap számomra legjobban várt eseménye: a kapolcsi Panoráma Színpadon a Parno Graszt zenekar koncertje. A roma népzenei együttest 1987-ben alapították. A Parno Graszt fehér lovat jelent. A fehér a tisztaság jelképe, a ló pedig a szabadságé. Magyarul és romani nyelven is énekelnek, ezen az estén pedig ismert vendégelőadókkal álltak színpadra. Bevetettük magunkat a forgatagba, ahol fiatalok és kevésbé fiatalok is együtt lélegeztek, mozogtak az egy percig sem lassuló ritmusra. Szenvedélyes koncert volt, szerintem mindenki beleadott a mulatásba mindent. Felemelő volt egy közös hangként a levegőbe ordítani, hogy „Már nem szédülök a fényben/A poharam félig tele van/Nem a szesztől leszek részeg/Annyi legyen, amennyi most van.” Végül úgy felkavartuk a port, mintha füst szállt volna a fejünk felett, és másnap porszívóval varázsoltuk elő a színeket a cipőinkből.

 

Manó Udvar, Kapolcs

Tárkány Művek

A Parno Graszt koncert után belestünk a Folk Udvarba, a Vujicsics együttes délszáv népzenei koncertjébe. Szerencsére találtunk egy padot, ahol megpihenhettünk. Mikor leültünk akkor éreztük meg igazán, hogy kitomboltuk magunkat a Panoráma Színpadnál. A Vujicsics együttes a koncert mellé zenei ismeretterjesztést is nyújtott, beszéltek a hangszereikről és a dalok háttértörténeteiről is, ami nekem nagyon szimpatikus volt. A táncházat már nem vártuk meg a Folk Udvarban, a Pest-Buda Udvarban ugyanis kezdődött a Barabás Lőrinc Quartet koncertje. Nagyon jó volt a Salföldi Dalföldön a Barabás Lőrinc live act évekkel ezelőtt, így kicsit csalódott voltam, hogy most nem tudtam érdemben kapcsolódni ahhoz a zeneiséghez, amit ez a quartet felállás hozott.

Vujicsics együttes

Élménydús napot mondhattunk magunkénak, kellemesen elfáradva utaztunk vissza Tapolcára. Szerda délelőtt még el tudtunk látogatni a Balatonhoz, de a délutáni programok javáról már le kellett mondanom.

A balatonedericsi strand

27. Művészetek Völgye – Csütörtök (2017.07.27.)

Taliándörögd, Kapolcs, Harcsa Veronika Quartet, Vad Fruttik

           A csütörtöki nap délelőttjét a taliándörögdi helyszínekkel való ismerkedéssel töltöttük. Mivel Taliándörögdön csak délben kezdtek el jegyeket árusítani (dél után 10 perccel még nem voltak kint ezen a napon az árusok), és a programok már tíz óra körül elkezdődtek, az udvarok jóindulatára támaszkodtunk, hogy mindenhol körülnézhessünk. Szerencsére mindenki tisztában volt ezzel a problémával, és kedvesen fogadtak bennünket. Mivel a fesztivál napi ritmusához képest viszonylag korán indultunk felfedező útra, a Református Udvart és a Tarisznya Evangélikus Udvart leszámítva, nem sok aktivitást tapasztaltunk. Kívánságomra kimentünk a község határában található Szent András templom romjához, amelynek festői szépsége és energiája lenyűgözött. Korábban, a fesztivál ideje alatt, itt is tartottak koncerteket, de én még soha nem jártam a romnál. A szentély és a sekrestye magasba vesző falmaradványai, a végtelenség illúzióját keltik. Még ma is láthatóak ép ívbordák a romban. Az ablakokon áttekintve eggyé válhatunk a természettel. Ez a hely a béke, és a nyugalom egy megmaradt apró szigete. Sokáig elidéztünk ebben a harmóniában.

Taliándörögd, Szent András templom rom

Taliándörögd, Szent András templom rom

            Délelőtt még forró teával kínáltak bennünket a Tarisznya Evangélikus Udvarban. Aztán egyik pillanatról a másikra kisütött a nap, és fülledt meleg lett. Kicsit belenéztünk a Művelődési ház előtt felállított Színész automata működésébe, de engem kifejezetten bosszantott a produkció, így úgy véltem ideje felpattanni a Csigabuszra Kapolcs irányába.

            Kapolcson nagyon gyorsan telt az idő. Mire megnéztünk minden kis zegzugban fellelhető szebbnél-szebb kézműves portékát, útközben be-belesve az udvarokban zajló programokba, ránk is esteledett.

            Kivételesen még időben érkeztünk a Harcsa Veronika Udvarba. Sikerült jó ülőhelyet találnunk magunknak, csak egy kicsit már megint kezdtünk fázni. Bea vett egy párnát, én az esőkabátomra helyezkedtem el. A Harcsa Veronika Quartet koncertjére jöttünk, ahol meglepetés vendégek is felléptek. Ávéd János (szaxofon) és Matthew Mitchell (gitár, ének). A koncertbe bele tudtok hallgatni a blog facebook oldalára (https://www.facebook.com/papirvitorlakblog/) feltett videón keresztül.

Harcsa Veronika Quartet (+Matthew Mitchell, Ávéd János)

            A megzenésített versek, lágy jazz ritmusok után, kicsit meredek volt a választásunk a következő programot tekintve. A Panoráma Színpad felé tartva néhány percre betekintettünk az útba ejtett udvarok programjaiba is, aztán a Vad Fruttik koncertjén találtuk magunkat. Fergeteges buliba csöppentünk, ahogy azt a videóban is láthatjátok. Igaz Likó Marcell jobban ugrált, mint a közönsége, de mindenki énekelte teli tüdőből vele együtt az ismert slágereket. Mit tehettünk volna, helyenként mi is beszálltunk a kórusba. Kiemelném még, hogy a dalok pergő ritmusához kifejezetten illett a látványvilág.

Vad Fruttik

            Éjfél után értünk vissza a szállásunkra, ahol még felidéztük az addig történteket, átnézve a képeket, és a videókat. Péntekre kirándulást is terveztünk. A következő bejegyzésben megtudhatjátok merre jártunk.