„A
tai-chi egy módszer ahhoz, hogy megismerjük önmagunkat mélyebben.”
Nagyjából két hónappal
ezelőtt kezdtem el járni egy kezdő tai-chi csoport edzéseire. A tai-chi kapcsán
a legtöbbünknek lassú, meditatív jellegű mozgást végző emberek jutnak először
eszünkbe, akik úgy tűnnek teljes harmóniában élnek önmagukkal és a
világmindenséggel. Az alábbi interjúban Mészáros Milán tai-chi tanítót kérdezem
a tai-chi rejtelmeiről.
Kezdjük a legelején.
Honnan ered a tai-chi, és mit jelent maga a kifejezés?
Valójában
a tai-chi egy gyökérből származik. Egy ősi mozgásforma, amely Kínában jelent
meg először, és rendszerbe mintegy 700 évvel ezelőtt foglalta egy taoista
szerzetes, Zhang Sanfeng. A tai-chi két karakterből áll. A tai-t úgy
lehet lefordítani, hogy grandiózus, nagy, végső. A chi jelentése pedig
végtelen, valami olyasmi, ami túl van a végleteken.
Milyen irányzatai
vannak a tai-chi-nak?
Az
1800-as évek közepére tehető nagyjából az, amikor a legjelentősebb tai-chi
mesterek elhatározták, hogy rendszerbe szedik a tai-chi-t. Róluk lettek
elnevezve a stílusirányzatok, így a Yang, a Chen, a Wu, és a Sun. A tai-chi
irányzatai olyanok, mint a poharak, a tai-chi pedig, mint a legédesebb
forrásvíz, amelyet beleöntesz. Ihatod a legédesebb forrásvizet a legcsúnyább
pohárból, az lehet, hogy neked sokkal többet fog adni, mint rossz vizet inni
egy nagyon-nagyon szép pohárból. A tai-chi irányzatok csak formák, amiket a
tai-chi tölt meg tartalommal, a tai-chi pedig nem irányzatokhoz kötött.
Te hol, és mikor
találkoztál először a tai-chi-val?
1986-ban
vettem meg a Délkelet-ázsiai harci művészetek című Ujvári Miklós által írt
könyvet. Akkor még magam sem tudtam, hogy kapcsolatban lesz a tai-chi-val, mely
a végső állomás lesz, ahol kikötök. Először, amikor már elkezdtem a tai-chi-t
gyakorolni, ha jól emlékszem 1993-ban volt. Mosonmagyaróváron tartottak egy
nemzetközi tai-chi szemináriumot, ahol megismertem azokat a mestereket, akik
itt Európában oktattak. Később amikor Patrick Kelly már itt volt Európában, és
elkezdett tanítani, akkor sok tanító felhagyva a korábbi iskolákkal Patricknél
kezdett el tanulni. Így kerültem én is hozzá, és így lettem a tanítványa. Azóta
a tai-chi az életem.
 |
| Tai-chi edzés. Fotó: Bús Barbara |
Mit jelent a számodra a
tai-chi?
Hogy
számomra mit jelent ez is kérdés lehet, de inkább az a kérdés, hogy mi a
tai-chi, és most nem olyan értelemben, hogy mit jelentenek a karakterek, vagy
mikor alapították. A tai-chi egy csónak, ami elvisz valahová, egy nagyon-nagyon
biztos csónak, amivel nem süllyedsz el, és a viharban is a vízen maradsz. Nem
maga a tai-chi a fő cél, ő egy eszköz, egy módszer ahhoz, hogy megismerjük
önmagunkat mélyebben. A tai-chi ugyanúgy, mint bármi más szellemi irányzat az
önmegismerésre irányul. Itt a szellemi önismeretek nem ugyanazt jelentik, mint
amire az emberek általában gondolnak. Nem a felületes ismeretekről van szó,
hanem mélyebb önmegismerésről, ami túlmutat a testen. A születéssel minden, ami
a testhez kötődik végül a halállal el is pusztul, beleértve a személyes
energiamezőt, és mindent, ami a testhez kötődik, de van olyan részünk, ami nem
a születéssel keletkezik, és nem is pusztul el a halállal, és ezt is meg tudjuk
ismerni.
Mit értesz, illetve mit
ért a tai-chi önmagunk mélyebb megismerésén?
A
tai-chi testileg. érzelmileg és szellemileg fejleszti a gyakorlót. Először a
mélyebb testi tudatosságra és érzésekre, később a mélyebb érzelmi
felismerésekre koncentrál. Ha a mélyebb testi, és mélyebb érzelmi megismerés
fejlődik bennünk, később ez kapcsolódik a szellemi megismeréshez. Ami talán a
legfontosabb, hogy az emberek, ahogy ismerik önmagukat, azonosítják azzal, amit
látnak, hallanak, éreznek, gondolnak, tudnak. Próbálnak a külvilági dolgokban
elmélyülni és a külvilágban, vagy a külvilághoz hasonló dolgokban keresik azt,
amiről úgy érzik, hogy mélyebb. Valójában az igazi út az éppen az ellenkező
irányba vezet. Minden szellemi irányzatban a helyes út befelé vezet. Különböző
módszerek vannak, de egy valódi út. A tévelygések gyakoriak, és ezek a tévutak
nem visznek sehová. A boldogság kék madara valójában belül van, és befelé kell
menni ahhoz, hogy egy mélyebb rétegbe elérjünk, és ezek a mélyebb rétegek
állnak kapcsolatban azzal, amik valójában vagyunk. Ez a valódi önismeret más,
mint az általánosan gondolt önismeret, ami természetesen nem haszontalan, de
nem is azonos a kettő.
Hogyan juthatunk el
önmagunk mélyebb megismeréséhez?
Kis
lépésekkel kell kezdeni, mert a túl nagy lépések megrémítik az embereket. Két
fajta fő „tragédia” van velünk, emberekkel kapcsolatban, ha szabad így
fogalmazni. Az egyik az, ha teljesen tudatlanok maradunk a szellemi dolgok
iránt. A másik, ha nem tudunk elszakadni az akadályoktól, nem tudjuk leküzdeni
azokat, és nem tudunk változtatni. Igazából mi nem csak ez a test vagyunk,
aminek hisszük magunkat, de erre sokszor csak a halálunk pillanatában jövünk
rá, és akkor már késő.
 |
| Tai-chi edzés. Fotó: Bús Barbara |
Mi jelenti számodra a legnagyobb kihívást a tai-chi oktatásában?
Nekem
olyan, minthogyha a családomhoz mennék le az edzőterembe. A kihívás talán az,
hogy nekem magamnak is minél jobban fejlődnöm, és változnom kell, különben a
tanítványokat nem tudom húzni egyre feljebb úgy, hogy ők is fejlődjenek,
változzanak. Az igazi kihívás az önmagammal szemben van, és nem a
tanítványokkal szemben, mert hogyha én fejlődök, akkor a tanítványok is
fejlődnek, ha jól oktatom őket. Kihívás számomra, hogy az embereket úgy kell
szeretni, ahogy az adott pillanatban vannak, és sok-sok pillanat van, és pillanatról
pillanatra kell szeretni. Akkor is, amikor a legrosszabb pillanat van, akkor is
amikor a legjobb, és ezen pillanatok között is.
Hogy látod, egy kezdő
számára mi jelentheti a legnagyobb nehézséget a tai-chi elemeinek elsajátítása
kapcsán?
Hát
viccesen mindig azt szoktam mondani, hogy az a legnehezebb része amíg átlépi az
edzőterem küszöbét, de onnantól kezdve működni szokott a dolog. Az, hogy
igazából általában egy kezdő számára mi jelenti a legnagyobb nehézséget,
szerintem egyéni. Különböző célokkal és elvárásokkal jönnek oda az emberek, és
nagyon egyéni az, hogy mit kapnak vissza, hogy mit sikerül ebből tanulniuk. Ami
nehéz lehet még talán a kezdőknek, hogy elfogadják teljes mértékben a
tanításokat. Az a jellemző, de ez nem csak a kezdőkre, hanem általában véve a
tanulókra igaz, hogy megpróbálnak valami saját dolgot kitalálni ahelyett, hogy
a tanítást próbálnák elsajátítani. Van egy ellenállás a tanításokkal
kapcsolatban, ha ez feloldódik, és bizalommal, elszántsággal követik a
tanításokat és a tanítót, akkor a fejlődés az szinte bizonyos.
Hogyan zajlik egy
tai-chi foglalkozás?
Bemelegítéssel
kezdünk, vannak rávezető gyakorlatok, amiket úgy hívunk, hogy az öt lazító
gyakorlat. Az előkészítő gyakorlatokban az alapokat próbáljuk elsajátítani, és
aztán a formában már dinamikusan gyakoroljuk ezeket. A páros gyakorlatokban
ugyanezt a mozgáshullámot gyakoroljuk, de most már kapcsolatban egy partnerrel.
Végül meditációs gyakorlatok vannak, amik ugyanúgy segítik a tanulást, mert a
meditációban nagyon hasonlóan dolgozunk a tudattal, a testtel, ahogy azt
tesszük az előzetes feladatok során. Ami nagyon fontos, hogy kezdettől fogva
meg kell próbálni a külső érzékeléseket elengedni, az öt külső érzékelést
inaktívvá tenni, és aktivizálni a belső érzékeléseket. Hogyha valaki kíváncsi
rá, hogy mik ezek, akkor jöjjön el tai-chizni közénk.
Kinek ajánlanád a
tai-chi-t?
Bárkinek
ajánlanám. Aki lejön tai-chizni, az nem véletlenül van ott.
Aki szeretne hozzátok
csatlakozni, hol talál meg benneteket?
Szegeden vannak az órák, kedden és
pénteken délután a Bamboo Beauty Szépség és Egészségházban (www.bambooszeged.hu/). Ez a Maros utca, Háló utca sarkán van,
kulturált, jó atmoszférájú edzőteremmel.
A képeket az első edzésen Bús Barbara
készítette.
