Utolsó pillanatban döntöttem el, hogy a
Harcsa Veronika - Gyémánt Bálint duó Tell her lemezbemutató turnéja kapcsán
ellátogatok Kecskemétre. A lehető legjobb elhatározásom volt ez a szombati nap
eltöltésére, hisz a röpke fél napos kirándulás nagy meglepetéseket tartogatott számomra.
Túl sok időm a felkészülésre nem jutott, így végül - ebben a digitális korban -
egy sebtében kikölcsönzött útikönyvvel és egy várostérképpel indultam útnak.
Még soha nem jártam Kecskeméten, a vasútállomást leszámítva.
Az állomásról egyenesen
a Hírös Agóra felé vettem az irányt, hogy utána nézzek az esti koncert
helyszínének. Útközben a látnivalókról a könyv segítségével próbáltam meg
tájékozódni, azonban már a Katona József Múzeum és a múzeum előtti szoborpark
leírásánál telítődtem lexikális információkkal. Onnantól kezdve hagytam, hogy a
város maga hasson rám, és később olvastam részletekben utána a
nevezetességeknek. Amúgy a park az
olvadék hóban ácsorgó göcsörtös fáival, a pocsolyákból kinövő padokkal, és
szobrokkal meglehetősen furcsa hangulatot árasztott, ami sokáig elkísért.
A parkból a Nagykőrösi utcán keresztül jutottam el a városközpontba. Az út pár percet vett csak igénybe, kényelmes, szemlélődős tempóban. A Szabadság téren rögtön két impozáns épületbe botlottam: az egykori zsinagógába, és vele átellenben a Cifrapalotába. A romantikus stílusban épült perzsakupolás zsinagógába sajnos nem tudtam betérni, de a Márkus Géza tervezte Cifrapalotába később visszamentem.
A Cifrapalota eredetileg bérháznak és kereskedelmi kaszinónak épült 1902-ben. Nevét külsődleges túldíszítettségére utalva a város lakói adták. A szecessziós stílusban épült palota majolika (színes festéssel ékesített kerámia) díszítése változatos formában jelenik meg az ablakkeretektől a tetőig. A hullámvonalas ablakok eredeti zöld színe felújításkor került elő a fehér festékréteg alól. Az épület belső terei kevésbé díszítettek, a legszebb a két szintet átfogó, ellipszis alaprajzú, dongaboltozatos Pávás-terem, a kereskedelmi kaszinó egykori díszterme. A terem díszítettségében ötvözi az art nouveau kedvelt motívumait a magyar népművészet elemeivel. A névadó pávák mesés festett gipszstukkók, de szép a két Tiffany-üveg berakású csillár is. Megemlíteném még a palota két lépcsőházát is, melyekből a szélesebbet mázas kerámialapok, kovácsoltvas korlát és stukkódíszítések övezik. A palota 1983 óta szolgál múzeumként, ott jártamkor a földszinten időleges kiállításként a 25 éves szegedi SZÖG-ART egyesület tárlatát tekinthettem meg. Külön örömömre szolgáltak Kass Jánosnak, Bartók Béla A kékszakállú herceg vára c. művéhez készült illusztrációi, plakátjai. Az első emelet állandó kiállítása, a Nagyurak és Vezérek - Híres avar leletek a Kiskunságból címet viselő nagyon tetszett. A szórványos lelet együttes sokfélesége, gazdagsága és a kiállítás lenyűgöző összeállítása hosszú ideig lekötött. A Műhely Művészeti Egyesület időszakos Téli tárlatából pedig talán a kortárs képzőművészeti anyag komplexitása volt az, ami a leginkább megfogott. A második emelet állandó képzőművészeti kiállítása válogatás a Kecskeméti Művésztelep, valamint a 20. század első felének magyar festészetéből. Többek között Mednyánszky László, Tóth Menyhért, Nagy István és Farkas István alkotásai láthatóak itt, de találtam csemegeként Berény Róbertet is. Az egész múzeumot körülbelül egy-másfél óra alatt jártam be, s nem találkoztam abban az intervallumban más látogatókkal.
Az Agóra földszintjén is kiállításba
botlottam, még tartott ugyanis Kunhegyesi Ferenc festőművész, Ghandival teázni
című tárlata. Elég éles volt a kontraszt a Cifrapalota sokszor sötét tónusú
anyaga, és Kunhegyesi Ferenc élénk, színes, álomszerű alkotásai között. Kunhegyesi
Ferenc táncos karrierje befejezése után fordult a képzőművészetek irányába. Mestereinek
az autodidakta festő Balázs János mellett, Péli Tamást, és a Kossuth-díjas Szentandrássy
Istvánt tartja. Munkásságára hatással voltak többek között Diego Rivera és Paul
Gauguin, valamint az avantgardok is. Én is felfedeztem képei hangulatában
számos nagy elődöt (Marc Chagall, Amadeo Modigliani, Gustav Klimt, Aba-Novák
Vilmos), mégis nagyon egyedinek és egységesnek tartottam az Agórában kiállított
műveit. Az egyik kedvencem az Átsuhanó című alkotása volt, ami több oldalról
közelíti meg véges időnket a végtelen Univerzumban.
A koncertről majd a következő bejegyzésemben
olvashattok.
