Taliándörögd, Kapolcs, Harcsa Veronika Quartet, Vad Fruttik
A
csütörtöki nap délelőttjét a taliándörögdi helyszínekkel való ismerkedéssel
töltöttük. Mivel Taliándörögdön csak délben kezdtek el jegyeket árusítani (dél
után 10 perccel még nem voltak kint ezen a napon az árusok), és a programok már
tíz óra körül elkezdődtek, az udvarok jóindulatára támaszkodtunk, hogy
mindenhol körülnézhessünk. Szerencsére mindenki tisztában volt ezzel a
problémával, és kedvesen fogadtak bennünket. Mivel a fesztivál napi ritmusához
képest viszonylag korán indultunk felfedező útra, a Református Udvart és a
Tarisznya Evangélikus Udvart leszámítva, nem sok aktivitást tapasztaltunk.
Kívánságomra kimentünk a község határában található Szent András templom romjához,
amelynek festői szépsége és energiája lenyűgözött. Korábban, a fesztivál ideje
alatt, itt is tartottak koncerteket, de én még soha nem jártam a romnál. A szentély
és a sekrestye magasba vesző falmaradványai, a végtelenség illúzióját keltik.
Még ma is láthatóak ép ívbordák a romban. Az ablakokon áttekintve eggyé
válhatunk a természettel. Ez a hely a béke, és a nyugalom egy megmaradt apró
szigete. Sokáig elidéztünk ebben a harmóniában.
 |
| Taliándörögd, Szent András templom rom |
 |
| Taliándörögd, Szent András templom rom |
Délelőtt még forró teával kínáltak
bennünket a Tarisznya Evangélikus Udvarban. Aztán egyik pillanatról a másikra
kisütött a nap, és fülledt meleg lett. Kicsit belenéztünk a Művelődési ház
előtt felállított Színész automata működésébe, de engem kifejezetten
bosszantott a produkció, így úgy véltem ideje felpattanni a Csigabuszra Kapolcs
irányába.
Kapolcson nagyon gyorsan telt az
idő. Mire megnéztünk minden kis zegzugban fellelhető szebbnél-szebb kézműves
portékát, útközben be-belesve az udvarokban zajló programokba, ránk is
esteledett.
Kivételesen még időben érkeztünk a
Harcsa Veronika Udvarba. Sikerült jó ülőhelyet találnunk magunknak, csak egy kicsit
már megint kezdtünk fázni. Bea vett egy párnát, én az esőkabátomra helyezkedtem
el. A Harcsa Veronika Quartet koncertjére jöttünk, ahol meglepetés vendégek is
felléptek. Ávéd János (szaxofon) és Matthew Mitchell (gitár, ének). A koncertbe
bele tudtok hallgatni a blog facebook oldalára (https://www.facebook.com/papirvitorlakblog/)
feltett videón keresztül.
 |
| Harcsa Veronika Quartet (+Matthew Mitchell, Ávéd János) |
A megzenésített versek, lágy jazz
ritmusok után, kicsit meredek volt a választásunk a következő programot
tekintve. A Panoráma Színpad felé tartva néhány percre betekintettünk az útba
ejtett udvarok programjaiba is, aztán a Vad Fruttik koncertjén találtuk
magunkat. Fergeteges buliba csöppentünk, ahogy azt a videóban is láthatjátok. Igaz
Likó Marcell jobban ugrált, mint a közönsége, de mindenki énekelte teli tüdőből
vele együtt az ismert slágereket. Mit tehettünk volna, helyenként mi is
beszálltunk a kórusba. Kiemelném még, hogy a dalok pergő ritmusához
kifejezetten illett a látványvilág.
 |
| Vad Fruttik |
Éjfél után értünk vissza a
szállásunkra, ahol még felidéztük az addig történteket, átnézve a képeket, és a
videókat. Péntekre kirándulást is terveztünk. A következő bejegyzésben
megtudhatjátok merre jártunk.
